Emberi jogok nyilatkozata 2.0
PREAMBULUM
Az egyetemes emberi jogoknál vannak egyetemesebbek, az alapvető szabadságoknál vannak alapvetőbbek. Az egyetemeseknek nevezett jogok fontosak, de nem sorsdöntőek – ahogy a személyi szabadságokért vívott küzdelmek kimenetelei is legfeljebb sorsdöntőek lehetnek, de sorsfordítóak nem.
1. cikk
Minden embernek mindenekelőtt nem az eszmék és nézetek szabadságához van joga, hanem az eszméktől és nézetektől való szabadsághoz.
2. cikk
Minden embernek elsősorban nem az egyenlőséghez van joga, hanem annak a belátásához, hogy ő nem állhat senki és semmi felett, és hogy senki és semmi nem állhat őfelette.
3. cikk
Minden embernek elsődlegesen nem az élethez van joga, hanem ahhoz, hogy az életét ne féltse akkor sem, ha az életére törnek. Mindenkinek elsősorban nem a testi épséghez van joga, hanem ahhoz hogy ne legyen sebezhető akkor sem, ha a testi épsége veszélyben van. Mindenkinek elsődlegesen nem a személyi sértetlenséghez és védelemhez van joga, hanem a félelemnélküliséghez.
Minden embernek elsősorban nem a kínzástól és az embertelen bánásmódtól való védelemhez van joga, hanem ahhoz, hogy ne legyen alávetett, akkor sem, ha kínozzák, vagy ha embertelenül bánnak vele. Mindenkinek mindenekelőtt nem a személyi biztonsághoz van joga, hanem ahhoz, hogy ne féljen, akkor sem, ha ártani akarnak neki, és hogy ne lehessen ártani neki, akkor sem, ha meg akarják ölni.
4. cikk
Minden embernek mindenekelőtt nem a személyes adatok védelméhez van joga, hanem ahhoz, hogy ne legyen kiszolgáltatott akkor sem, ha a személyes adatai nyilvánosságra kerülnek. Mindenkinek elsődlegesen nem a magánélethez van joga, hanem ahhoz, hogy ne legyen szégyellnivalója. Minden embernek mindenekelőtt nem a magántitok védelméhez van joga, hanem ahhoz, hogy ne legyen titkolnivalója.
5. cikk
Minden embernek elsődlegesen nem a vélemény, a gondolatközlés és a vallás szabadságához van joga, hanem ahhoz, hogy a szabadsága ne sérüljön akkor sem, ha a véleményét nem nyilváníthatja ki, ha a gondolatait nem közölheti, és ha a vallása miatt üldözve van.
6. cikk
Minden embernek elsősorban nem az esélyegyenlőséghez van joga, hanem ahhoz, hogy ne érje hátrány, akkor sem, ha hátrányosan megkülönböztetik. Mindenkinek elsődlegesen nem az egyenlő bánásmódhoz és egyenjogúsághoz van joga, hanem ahhoz, hogy ne legyen alárendelt akkor sem, ha alsóbbrendűként vagy jogtalanul bánnak vele.
Minden embernek elsődlegesen nem ahhoz van joga, hogy elfogadják és tiszteljék, hanem ahhoz, hogy ne akarja magát elfogadtatni, és ne vágyjon mások tiszteletére.
Minden embernek mindenekelőtt nem a méltósághoz van joga, hanem ahhoz, hogy ne érje sérelem, akkor sem, ha sértegetik, és hogy ne legyen megalázva, akkor sem, ha gyalázzák és megvetik. Mindenkinek elsődlegesen nem ahhoz van joga, hogy ne különböztessék meg a neme, kora, bőrszíne, nemzeti hovatartozása, vallása, társadalmi helyzete, szexuális irányultsága vagy fogyatékossága alapján, hanem ahhoz, hogy ne származtassa az identitását a neméből, korából, bőrszínéből, nemzeti hovatartozásából, vallásából, társadalmi helyzetéből, szexuális irányultságából, vagy a fogyatékosságából.
7. cikk
Minden embernek elsősorban nem a gyülekezés és összefogás szabadságához van joga, hanem ahhoz, hogy ne legyen, akik ellen, vagy akik mellett gyülekezhet és összefoghat.
Mindenkinek elsődlegesen nem az érdekei védelméhez van joga, hanem ahhoz, hogy ne legyenek sérülhető érdekei.
Minden embernek mindenekelőtt nem a másokkal való bármilyen szintű egyesüléshez van joga, hanem ahhoz hogy ne érezze szükségesnek, hogy bármilyen szinten másokhoz csatlakozzon és tartozzon.
8. cikk
Minden embernek mindenekelőtt nem az oktatáshoz és tanuláshoz van joga, hanem ahhoz, hogy tudomással bírjon arról, hogy eleve birtokában van annak a legjótékonyabb és leghasznosabb tudásnak, ami minden tanulást megelőz, és hogy ehhez a tudáshoz bármikor önerejéből hozzáférhet.
9. cikk
Minden embernek elsősorban nem a tulajdonhoz van joga, hanem ahhoz, hogy ne legyen nincstelen, akkor sem, ha minden tulajdonától megfosztják, és hogy ne legyen értéktelen, akkor sem, ha semmi érték nincs a tulajdonában.
10. cikk
Minden embernek elsődlegesen nem a szabad mozgáshoz van joga, hanem ahhoz, hogy szabad maradjon akkor is, ha a mozgásában korlátozva van.
11. cikk
Minden embernek elsődlegesen nem az üldözés előli menedékhez van joga, hanem ahhoz, hogy ne szoruljon menedékre, akkor sem, ha üldözik.
12. cikk
Minden embernek elsősorban nem az állampolgársághoz van joga, hanem ahhoz, hogy ne legyen világba vetett, akkor sem, ha száműzve van.
Mindenkinek elsődlegesen nem egy otthonhoz van joga, hanem ahhoz, hogy ne legyen otthontalan, akkor sem, ha nincs otthona.
13. cikk
Mindenkinek elsődlegesen nem a munkájának a méltányos díjazásához van joga, hanem ahhoz, hogy ne érje méltánytalanság, akkor sem, ha a munkáját nem méltányolják.
14. cikk
Minden embernek mindenekelőtt nem az élhető körülményekhez van joga, hanem ahhoz, hogy semmiben ne szenvedjen hiányt, akkor sem, ha nélkülöznie kell. Mindenkinek elsősorban nem a jóléthez van joga, hanem ahhoz, hogy bőségben éljen, még ha szűkölködik is.
Mindenkinek elsődlegesen nem szociális ellátáshoz van joga, hanem ahhoz hogy ne legyen rászoruló, akkor sem, ha semmije nincs. Minden embernek elsősorban nem szociális segítséghez van joga, hanem annak a belátásához, hogy bárhol, bármilyen körülmények között legyen, soha nem szorul külső segítségre.
15. cikk
Minden embernek elsődlegesen nem az egészséghez van joga, hanem ahhoz, hogy ne legyen beteg, akkor sem, ha a teste megbetegszik.
Minden embernek elsősorban nem a fájdalomnélküliséghez van joga, hanem ahhoz, hogy ne szenvedjen, akkor sem, ha fájdalmat érez.
16. cikk
Mindenkinek mindenekelőtt nem a döntéshozói és vezetői megválasztásához van joga, hanem ahhoz, hogy senki ne dönthessen róla, és senki ne rendelkezzen felette.
17. cikk
Minden embernek mindenekelőtt nem a jogorvoslathoz és tisztességes eljáráshoz van joga, hanem ahhoz, hogy ne legyen tisztességtelen, akkor sem, ha jogtalanul és tisztességtelenül bánnak vele. Mindenkinek elsődlegesen nem az igazságszolgáltatáshoz van joga, hanem ahhoz, hogy ne legyen igazságtalan, akkor sem, ha igazságtalanságot követnek el vele szemben.
Minden embernek elsősorban nem a jogi képviselethez és védelemhez van joga, hanem ahhoz, hogy ne szoruljon védelemre, akkor sem, ha minden jogot megtagadnak tőle. Mindenkinek mindenekelőtt nem az ártatlanság vélelméhez van joga, hanem ahhoz, hogy ne vádaskodjon akkor sem, ha alaptalanul vádolják. Minden embernek elsősorban nem pártatlan bíróság előtti tárgyaláshoz és hatékony jogorvoslathoz van joga, hanem ahhoz, hogy ne ítélkezzen akkor sem, ha ártatlanul ítélik el, és hogy ne bűnhődjön akkor sem, ha igaztalanul büntetik meg.
18. cikk
Minden embernek elsődlegesen nem az elérendő, személyes boldogsághoz van joga, hanem annak a belátásához, hogy sehol és semmikor nincs ok arra, hogy boldogtalan legyen.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉS:
A fenti jogokat nem kell kivívni és nem kell megvédeni, mert azok minden embernek elévülhetetlenül és elvehetetlenül a sajátjai. Ezektől a jogoktól senkit nem lehet megfosztani – és amennyiben látszólag mégis, úgy minden embernek a saját erejében áll, hogy a jogfosztottságát megszüntesse.